Talajlétra

Kapcsolódás a biomimikrihez:

A levelekkel kapcsolatban könnyen megfigyelhetjük azt az elvet, mely szerint a természet minden anyagot újrahasznosít.

Foglalkozás:

Eszközök és anyagok

• csoportonként egy kis méretű ásó/lapát
• egylapos talajlakó határozó

Előkészületek

Kültéri tevékenység

Fás területre lesz szükségünk, ahol nem gyűjtik össze a lehulló leveleket - célszerű ellátogatni egy erdőbe. A tevékenység elvégzése előtt győződjünk meg arról, hogy a területen nem található ritka vagy védett faj. A tevékenység befejezése után a kiemelt talajt és növényzetet igazítsuk vissza a helyére.

Leírás

A természet nem nyit bányát, ha alapanyagra van szüksége: elhalt élőlények anyagait használja fel az új élethez. Ebben a gyakorlatban a lebontás folyamatát figyeljük meg az erdőben. Menjünk ki a diákokkal lehetőleg egy erdőbe – tehát olyan fás területre, ahol nem gyűjtik össze az avart!

1. Osszuk a diákokat 4-5 fős csoportokra. Minden csoport rakjon ki faágakból egy négyosztású „létrát” a következő szerint:

Egy-egy négyzet oldala kb. 40-50 cm legyen.

 

2. A négy osztásközből a kislapát segítségével távolítsák el a következőket:

1. – semmit

2. – egész, még nem lebomlott lomb és tűlevelek, gallyak, aljnövényzet

3. – 2. + teljes, még felismerhető lomb- és tűlevelek

4. – 3. + teljes humuszréteg, egészen a felső ásványi talajrétegig

 

3. Nézzük meg a humuszképződés egyes fázisait! Vizsgáljuk meg az egyes rétegekben élő állatokat (ha tudjuk, határozzuk is meg őket a talajlakó állatok határozóval), a szemcseméreteket! Beszéljük meg a talajképződés menetét, az ahhoz szükséges élő és élettelen tényezőket!

 

Ezt a gyakorlatot lehetőleg ne végezzük védett területen, és mindenhol a lehetőségekhez képest állítsuk vissza az eredeti állapotot!

Ha nincs lehetőség erdőbe menni, akkor vizsgáljunk meg egy nagyobb lehullott faágat vagy bomló leveleket az iskolaudvaron vagy parkban.

Változat

Ha nem sikerül olyan helyet találni, ahol van avar, akkor alternatív megoldásként ássunk le a talajba! A talajprofil ugyanazokat az eredményeket fogja mutatni. Egy kis ásó segítségével a tanulók minden egyes négyzetből vegyenek mintát különböző mélységben az alábbiak szerint:

1. Vegyünk mintát a növényzetből a felszínről.
2. Vegyen mintát a talajból/korhadó növényzetből 5 cm mélységből.
3. Vegyen mintát a talajból 10 cm mélységből.
4. Vegyen mintát a talajból 15 cm mélységből.

Magyarázat:

Az újrahasznosítás fontos dolog, ezt eltanulhatjuk a levelektől (végső soron a természettől)! A természetben található nagy körfolyamat, a tápláléklánc részei a lebontó szervezetek is. A mérsékelt övben a levelek minden tavasszal kihajtanak, nyár folyamán fotoszintetizálnak, tápanyagot állítanak elő, majd minden ősszel lehullanak. Mi történik velük utána?

Nos, azt látjuk, hogy először sárgává, vörössé vagy barnává válnak, majd lehullanak. Ezek a színek azért tudnak megjelenni, mert a klorofill a hidegben lebomlik, az így keletkezett anyagok pedig a gyökérben vagy más szervekben tárolódnak.

A színes levelek hamarosan lehullanak – őszi időben pedig mély avarban járhatunk. De nyáron nem! Az apró lebontó szervezetek (rovarok, baktériumok, gombák) a talajban élnek és keményen dolgoznak azon, hogy eltüntessék az avart! Az így lebontott anyagok gazdagítják a talajt, és elérhetőek lesznek a növények számára, így a falevelek következő generációi számára is☺!

 

És mi a helyzet az örökzöldekkel? Tényleg örökké élnek? Nem, az örökzöldek levelei is lehullanak, csak nem egyszerre. Folyamatosan cserélik a leveleket, és a biológiai lebomlás náluk is működik.

 

A levelek lebontási folyamatából megtanulhatjuk, hogyan lehet mindent újrahasznosítani: a levelek a tápanyagkörforgás részei, így semmi nem megy kárba az azokat felépítő anyagokból, a természet mindent felhasznál belőlük! Még a legjobb emberi újrahasznosító rendszerek is termelnek hulladékot, amely szennyezést okozhat.

További információk

Magyar nyelven:

Rövid cikk a humuszról (tovább a cikkhez).

Hogyan keletkezik a talaj? Tananyag 5. osztályosoknak (tovább a cikkhez).