A természet szőnyegmintája

Kapcsolódás a biomimikrihez:

Vajon inspirálhat bennünket a természet, amikor szőnyegeket készítünk? Hogyan vihetjük be a fa, a virág, a homok, a kő vagy a víz szépségét belső tereinkbe? Mit tanít a természet a színekről, mintákról és az idő változásairól?

Foglalkozás:

Eszközök és anyagok

• Alátét, papír és színes ceruzák.
• Alapanyagok innovatív szőnyegmodell létrehozásához (ha van), pl. természetes anyagok

Előkészületek

Bel- és kültéri foglalkozás.

Keressünk megfelelő kinti helyszínt, ahol többféle természetes anyagot tudnak összeszedni a gyerekek: növényeket, homokot, sódert, fakérget, terméseket stb. Osztálykirándulás vagy erdei iskola alkalmával érdemes elvégezni ezt a feladatot.

Leírás

A tanulók kiscsoportokban a természet által ihletett újfajta szőnyeg tervét rajzolják meg, ezután minden csoport röviden bemutatja a munkáját. Térjenek ki arra, mi inspirálta őket, mutassák be az anyagokat, amelyekből a szőnyeget tervezték és azt, hogyan fektetnék azt le a padlóra. A szőnyegnek elsősorban szépnek kell lennie, de meghatározhatunk egyéb kritériumokat is, mint környezeti és gazdasági tényezők.

1. Vigyük el az egész osztályt sétálni – ez történhet a saját településen, vagy osztálykirándulás, erdei iskola alkalmával. A csapatok vigyenek magukkal alátétet, papírt és színes ceruzát. A séta során érintsünk parkot, a település zöld felületeit, ha lehet, akkor természeti területet is. A tanulók figyeljék meg a természetes felületeket: a virágágyást, a természetes anyagokból készült burkolatokat (például deszkák, kövek, házak talpazata), a különböző fák kérgét stb. Ha az időjárás engedi, vegyék le a cipőjüket, és sétáljanak mezítláb a szabadban, hogy igazán érezzék a felületeket. A séta végére rajzoljanak meg legalább két olyan felületet, amely kellemes érzést kelt bennük. Szeretnének ilyen mintával/színekkel készült szőnyegen járni? Miért?
2. A tanulóknak további megfigyeléseket kell végezniük, ezt kapják meg házi feladatként. Milyen legyen a szőnyeg? Mint egy erdei „szőnyeg”, friss avar? Vagy mint a moha? Esetleg évgyűrűk a fatörzsön, virágzó rét vagy kavics a folyóparton? Alternatív megoldás lehet természetes felületek kutatása az interneten. Mitől érdekesek a természetes felületek? Miért kellemes az embernek természetes felülettel érintkezni?
3. Következő órán a csoportok készítsék el álomszőnyegük grafikai tervét. Gondolják át előtte, milyen típusú helyiségbe szánják: osztályterem, lakószoba, iroda stb.
   • Már van elképzelésük arról, hogyan is nézhet ki egy természet által ihletett szőnyeg. De miből legyen a szőnyegünk? Milyen szőnyegekkel díszítették régen az emberek az otthonukat? Mi az előnye a természetben a „szőnyegeknek” az általunk használtakhoz képest? Miből készülnek manapság a szőnyegek [mű- vagy természetes szálak, báránygyapjú, régi ruhadarabok, új és régi keveréke] és milyen a környezeti hatásuk? És mi történik a szőnyeggel, amikor eléri élettartama végét?
   • Mekkora az a felület, amit be kell vele fedni? Milyen méretű legyen a szőnyeg? Egy nagy darab? Vagy két kisebb? Melyek a különböző méretek előnyei és hátrányai?
   • Hogyan kapcsolódhatnak a szőnyegek a padlóhoz? Leragasztva? Ha igen: teljes felületen, vagy csak a szélek? Simán lefektetve?Mi történik a faltól falig érő szőnyeggel, amikor új lakásba vagy házba költözünk? Hogyan lehetne megoldani, hogy ugyanazt a szőnyeget használni lehessen egy teljesen más méretű és alakú helyiségben is költözés esetén?
   • Egészítsék ki az előbb átbeszélt elemekkel a szőnyeg tervet! Milyen anyagból lesz a szőnyeg? Hogyan lehet költözés után is használni?
4. Ha van elég idő, a tanulók elkészíthetik az innovatív ökoszőnyeg prototípusait is természetes anyagokból (pl. mandalát készítenek a földön vagy kartonon).
5. Rendezzük meg a Fiatal Ökofeltalálók tervpályázatának bemutató eseményét! Az egyes csapatok induló vállalkozásként mutatják be szőnyegeiket. A többi tanuló olyan ismert személyiség, aki a legtehetségesebb fiatal ökofeltaláló csapatot szeretné támogatni: kíváncsi keresztkérdéseket tesznek fel, az előadó csapat megpróbál meggyőző válaszokat adni ezekre, hogy megmutassák a leendő támogatónak, miért az ő javaslatuk a legjobb.
6. A bemutató esemény végén tanárként értékeljük az egész tervezési tevékenységet! Emeljük ki az összes jó ötletet, ne csak a szőnyeget értékeljük, hanem a létrehozásához vezető folyamatot is, ahogyan a tanulók dolgoztak! Hogyan működött együtt a csapat? A csoport minden tagja megtalálta a számára megfelelő résztevékenységet? Minden csapattag sajátjának érzi a végeredményt? Beszélgessünk arról is, miért fontos, hogy meghallgassuk egymást, és lehetőséget adjunk mindenkinek, hogy hozzájáruljon a megoldáshoz.
7. Az újító: Az Interface klímasemleges szőnyegeket gyárt. Nézzük meg közösen a következő videókat!:Hol találnak inspirációt az Interface dizájnerei? (tovább a videóhoz)Interface – a használt szőnyegek anyagának újrahasznosítása. (tovább a videóhoz)A „szőnyegcsempék” sarkainál TAC lapok alátét négyzetei vannak összekötve, amelyeket a gekkó talpának különböző felületekhez való tapadása ihletett. A szőnyegek bármikor szétszedhetők és új helyre szerelhetők. (tovább a videóhoz)
8. Milyen előnyei vannak az Interface szőnyegének az általunk általában használt szőnyegekhez képest? [Kevesebb hulladék a tengerben, a klímaváltozás mérséklése, kevesebb vegyszer, teljesen ragasztómentes, kevesebb hulladék az eldobott szőnyegekből, és előny azoknak, akik szeretik a természetes felületet nézni.]
9. Záró értékelés: A csoportok hasonlítsák össze a saját szőnyeg tervüket és az Interface természet ihlette szőnyegeit! Milyen területeken vannak hasonlóságok: szín, minta, természetes vagy újrahasznosított szálak használata, környezetterhelés csökkentése?
10. Alkalmazhatjuk-e ezt a „kérdezd meg a természetet” megközelítést az élet más területein is? Ha igen, hol?

További információk:

Magyar nyelven:

Angol nyelven:

Az Interface honlapja

Rajzos videó a biofíl tervezésről (tovább a videóhoz).

Videó a régi halászhálókkal kapcsolatos természetvédelmi projektről (tovább a videóhoz).

Ez a cikk arról szól, hogyan segíthetnek a szőnyegek a klímaváltozás elleni küzdelemben (tovább a cikkhez).