Biomimikri

A természet tudástára olyan bőséges, hogy az emberiség legnagyobb kihívásaira is tud segítséget nyújtani. A biomimikri kifejezést először Janine Benyus használta a ‘Biomimicry: Innovation Inspired by Nature’ c. könyvében, 1997-ben. A szó a görög ’bios’, azaz élet és ’mimézis’, azaz utánzás szavak összerakásából született és jelentése a fent is leírtak szerint: „a természet tudását használni fenntartható tervezésre”.

Magyarban többféle szót is használnak, mint a bionika, biomimetika, de a legelterjedtebb nálunk is a biomimikri.

Benyus meghatározta a biomimikri 9 alapelvét (a lapon rövid magyarázatok is olvashatóak), amit az alapelveket bemutató modulokban részletezünk.

1. A természet túlnyomó részt napfénnyel működik.

2. A természet csak annyi energiát használ, amennyi szükséges.

3. A természet összehangolja a formát a működéssel.

4. A természetben minden újrahasznosul.

5. A természet együttműködésre épít.

6. A természet létalapja a sokféleség.

7. A természet helyi adottságokra épít.

8. A természet egyensúlyra törekszik.

9. A természetben semmi sem korlátlan.

A fenti alapelvek a természet, mint fenntartható rendszer működését írják le. A természet ugyan nem személy, de megtartottuk az eredeti megfogalmazást, mivel egységként kezeli a természetet.

A biomimikri gondolkodásnak három alapvető eleme van: etika, a természethez való (újra)kapcsolódás és az alkalmazás.

Az etika filozófiai alapot nyújt ahhoz, hogy miért is kéne a biomimikrit követnünk. A biomimikri szerint a természet megérdemli a tiszteletet.

A természethez való (újra)kapcsolódás arra emlékeztet, hogy mi, emberek is a természet részei vagyunk. Az emberiség igyekezett magát függetleníteni a természettől – írja Benyus –, a természetet és az emberiséget ma gyakran tekintik két elkülönülő dolognak. A biomimikri egyik célja e két rész „újraegyesítése”.

Az alkalmazás a biomimikri leggyakorlatiasabb része: amennyiben megértjük a természet működésének alapelveit és stratégiáit, ez segítségünkre lehet a fenntartható megoldások keresésében, alkalmazni tudjuk a természettől ellesett ötleteket.

Mondhatjuk, hogy a biomimikri nem új dolog, hiszen az emberiség mindig is sok mindent lesett el a természettől – kezdve azzal, hogy a lándzsa hegye pl. hasonlít a madarak csőrére.

Az új dolog a tudatos figyelés és a természethez való (újra)kapcsolódás. Manapság már rengeteg olyan találmány van, amit tudatosan a természet megfigyelésével fejlesztettek ki. A modulokban sok szó lesz ezekről, példaként néhány: tépőzár a bogáncs termésének horgai alapján, a szuper expresszvonatok orra a jégmadár csőre alapján vagy a nanoszerkezeten alapuló ragasztószalag a gekkó talpa alapján.

A biomimikri tervezési folyamatnak két megközelítése van:

egyrészt a biológia felől közelíthetünk – megfigyelünk egy élőlényt vagy egy rendszert és azt kérdezzük, hogy mit tanulhatunk tőle;

másrészt egy adott problémára keresünk választ – megnézzük, hogy azt hogyan oldja meg a természet.

A módszerekről bővebben a Csodálatos élőlények c. modulban olvashatunk.

 

1: Benyus, J. M. (1997). Biomimicry – Innovation Inspired by Nature. William Morrow, New York, U.S.A.